Kiket nevezünk sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeknek?

A sajátos nevelési igény egy gyűjtőfogalom, amely többletjogokat biztosít a különleges bánásmódot igénylő tanulóknak. Sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki a szakértői bizottság megfelelő véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A sajátos nevelési igényű gyermekek vala miben különböznek az ép társaiktól, ami miatt kiemelt figyelmet igényelnek. Nevelésük, oktatásuk a szakértői bizottság véleménye alapján történhet gyógypedagógiai, nevelési-oktatási intézményben vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt többségi intézményben. Az óvodai nevelés során a sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő nagyobb mértékű megkülönböztetést, speciális eljárások alkalmazását, illetve a szakértői vélemény alapján kiegészítő fejlesztő, korrekciós, ,rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárásokat tesz szükségessé.

Az óvodai nevelésben alapelv, hogy:

• a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom veszi körül,

• az óvodai nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek készségeinek és képességeinek kibontakoztatását,

• az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatások a gyermek személyiségéhez igazodnak.

Több óvodában együtt vannak az SNI gyermekek a többi gyermekkel és együtt történik a nevelésük. Olyan környezet kialakítására kell törekedni az óvodáknak, amely a másságot elfogadja, a próbálkozásokat, eredményeket értékeli. Ez minden óvónő és óvodai dolgozó feladata. Figyelembe vesszük a fogyatékosság jellegét, súlyosságát, a terhelő állapotot. Törekedni kell a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására. A nevelés hatására a sérülés arányában a sérült gyermeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek. Ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget kap a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. Az egész napos tevékenység a különleges gondozási igény kielégítését szolgálja csoportos, kiscsoportos vagy egyéni formában. Ennek érdekében speciális, gyógypedagógiai módszerek, terápiák szakszerű megválasztása szükséges, indokolt lehet speciális segédeszközök, játékok használata. A családlátogatás és a családdal való szoros együttműködés alapvető fontosságú a SNI gyermekek beilleszkedése és fejlődése szempontjából. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai- orvosi, pszichológiai vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. Szorgalmazni kell a szülőknél, hogy ez a vizsgálat lehetőleg minél előbb történjen meg ezeknél a gyermekeknél. A vizsgálatról küldött szakértői véleményben szerepel a sérülés jellege, fajtája, az, hogy mennyire súlyos, valamint megjelöli a fejlesztésre jogosult intézményt, a megfelelő személyeket, a fejlesztés formáját, időkeretét. A kapott diagnózis alapján kezdhető el a gyermek speciális óvodai fejlesztése. Egyéni Fejlesztési Naplót vezet a gyógypedagógus, logopédus kiegészülve az óvónővel, amelybe a konkrét foglalkozások időpontja is belekerül.