Oldalunkon is haszálunk cookie-kat a szolgáltatásaink biztosításához. Info.
Termékek Menü

Ma már a baba nem csuhé, hanem beszél

Hamarosan itt a karácsony, de előtte még jön a Télapó. Bandikának van menő kisautója. Elméletileg piros, távirányítós és lángnyelvek vannak rajta. De itt van vagy három hasonló. Mikor lett hirtelen ennyi gyerekjáték? Vajon melyikre gondolhatott az én Robikám?
 

Elértük azt az időt, hogy ma már a játékboltok nagyon nagy kínálattal rendelkeznek és egy játéknak többfajtája is létezik. Szülőként gyakran szembesül azzal az ember, hogy ami két hónapja nagyon menő volt, most az már unalmas és régi. Újabb és újabb játékokkal rukkolnak elő, télapó és karácsony tájékán pedig vakarod a fejed, hogy mégis mit válasszál, mi lesz a megfelelő.
Ilyenkor sokan gondolnak arra, hogy az ő idejükben, szüleik, nagyszüleik idejében nem volt ilyen probléma. Hiszen a választék nagyon vékony skálán mozgott, előfordulhatott, hogy három kislánynak egyforma babája volt, mert csak az volt és más nem. Az autók, plüss állatok sem voltak kacifántosak. Régen minden egy sémára készült.

Nagyszüleink idejében például a játékok nagy részét a gyerekek vagy az idősebb korosztály készítették vagy azon tárgyakhoz nyúltak, ami éppen volt háztájakon. A talicska például tökéletes volt lovasszekérnek, babakocsinak.  A ló sem volt probléma valaki volt egyszerre az utas és lovász, a másik pedig a ló volt, aki húzta a talicskát. A babák rongyokból vagy kukoricacsuhéból készültek vagy volt ruha rá vagy nem. A fiúk a puskáikat, lőfegyvereiket a képzeletük által alkották meg különböző ágak segítségével.
Édesanyám gyakran emlegeti, hogy az ő gyerekkorában nem volt mindenkinek pöttyös labdája. Jó, ha egy gyereknek volt. Így közösen labdáztak az utcában nyaranta sötétedésig. Ugyanígy voltak a tollas labdával is. Sokat ugró iskoláztak és gumiztak, ugráló köteleztek. Nem voltak teletömött játékpolcok. Volt néhány plüss mackó, ami néha elég durva szőrzettel és torz ábrázattal tekintett le a polcról, a babák is szinte egyformák, akkor még merev anyagból készültek.
 

Az én gyermekkoromban már egyre jobban szélesedett a választék. Kezdtek utat törni az olyan társasjátékok, plüss állatok, amik a sikeres mesefilmekre épültek. Megjelentek a Barbie házak, különféle kiegészítőkkel. Bár én külön házzal nem rendelkeztem, de a szobám sarkában, a kiegészítőknek és berendezési tárgyaknak köszönhetően ki tudtam alakítani egy otthont a babáimnak. A legnagyobb alkotásomat, a kreativitásomnak köszönhettem. Az unokatestvéremmel igazi falusi gyerekek lettünk minden szünidőben. Nekünk nem volt életnagyságú baba házunk, amelyben főztünk, mostunk és szerepjátékot játszottunk. Fantáziánk viszont volt. Az udvar egy részét választottuk el képzeletben. Berendeztük, ahogyan csak tudtuk. Itt szeretnék köszönetet mondani a Nagyi KFT.-nek, hogy mindig kiselejtezett valami háztartási eszközt, hogy a csodás otthon megvalósulhasson! Viszont baba nem volt kéznél, hogy gyerek legyen a háznál. Így született meg a tégla babánk. (igen, valódi tégla volt) Egy régi etetőszékben ült, bepólyálva, szem és száj rajzolva.

A talicska pedig kifejezetten jól szolgált családi autóként.  Ezeknek tükrében jó szívvel emlékezek vissza gyermekkoromra

Ma már a csuhé baba a múzeumban egy üveg dobozban él. A fém autók is parkolópályára kerültek, a műanyag babák pedig csendben pihennek. Helyettük élethű csecsemők ringatóznak sírva vagy éppen örülve egy kisgyermek karjaiban, kényelmes babaágyban szenderülnek álomba, az autók pedig szirénázva száguldoznak kis gazdájuktól pár métere. A plüss állatkák pihe puhák, valódi társak. Elemes társaik pedig vakkantanak, dörmögnek, szaladgálnak.
Rohan az idő a játékok pedig egyre modernebbek. A fiúk már kedvenc mesehősükkel is egy fedél alatt lehetnek valamilyen formában. A lányok pedig kéz a kézben lehetnek rajongott hercegnőikkel. Így mind a fiúk, mind a lányok újra írhatják akár a meséket játékaik segítségével.