Menni vagy nem menni? - Iskolaérettség

Mitől lesz iskolaérett egy gyermek?

[Menni vagy nem menni? - Iskolaérettség] Az iskolaérettség összetett fogalom - a gyermek iskolaérettsége a fizikai és pszichikai alkalmasságon belül több tényezőből tevődik össze. Azonban nemcsak maga a fogalom összetett, de az alkalmassághoz vezető út is.  Az iskolaérettség egyrészt egy belső érési folyamat eredménye.

Az iskolaalkalmasság fizikai kritériumai közül legfontosabb a testi fejlettség, erre az életkorra jellemző átlagos magassággal és testsúllyal kell a gyermeknek rendelkeznie. Megfigyelhető az alakváltozás, illetve megkezdődik a fogváltás.  Roppant fontos a jó egészségi állapot és a kellő fizikai erőnlét. Fontos továbbá, hogy a kézdominancia kialakuljon.

A pszichés kritériumok tekintetében az iskolába készülő gyermekre a következők jellemzők: környezete felé érdeklődést, nyitottságot mutat. Egyre jobban fejlődik érzékelése, észlelése. Megjelenik a szándékos emlékezés és figyelem, gondolkodásában kezd kialakulni az elemi fogalmi gondolkodás. Képes folyamatosan, érthetően, tisztán beszélni, és természetesen türelmesen végighallgatja, ha más beszél. Fontos, hogy az iskolába készülő gyermek rendelkezzen elemi ismeretekkel önmagáról, környezetéről, illetve legyenek elemi mennyiségi ismeretei.

Szociális szempontból aktívan együtt kell működnie kortársaival és a felnőttekkel. Ehhez elengedhetetlen, hogy tudjon szabályokhoz alkalmazkodni, legyen szabálytudata. Egy iskolaalkalmas gyermeknek nem okoz problémát az önfegyelem gyakorlása, illetve feladattudata és fejlett szintre jutott.

Mit mond a törvény?

Az új köznevelési törvény alapján a gyermek abban az évben válik tankötelessé, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben. Az iskolaérettséget alapesetben az óvoda igazolja, amennyiben azonban kétség merülne fel ebben a kérdésben, nevelési tanácsadáson, illetve sajátos nevelési igényű gyermekeknél a szakértői és rehabilitációs bizottság általi vizsgálaton kell részt venni. Ha azonban a tanácsadó úgy ítéli meg, a gyermeknek mindenképpen meg kell kezdenie a tanulmányait valamely közoktatási intézményben, akár a szülő akarata ellenére is.

Az új köznevelési törvény alapján viszont a gyermek abban az évben válik tankötelessé, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben. Az iskolaérettséget alapesetben az óvoda igazolja, amennyiben azonban kétség merülne fel ebben a kérdésben, nevelési tanácsadáson, illetve sajátos nevelési igényű gyermekeknél a szakértői és rehabilitációs bizottság általi vizsgálaton kell részt venni. Ha azonban a tanácsadó úgy ítéli meg, a gyermeknek mindenképpen meg kell kezdenie a tanulmányait valamely közoktatási intézményben, akár a szülő akarata ellenére is.

Az a gyermek, akinél azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig maradhat az óvodában, és ezt követően válik tankötelessé. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek 6 éves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

Iskolaérettséget vizsgáló tesztek

[Menni vagy nem menni? - Iskolaérettség] Ma már szinte minden óvodában vagy nevelési tanácsadóban végeznek iskolaérettségi tesztet, ahol megállapítják, hogy gyermekünk megfelel-e azoknak a követelményeknek, melyek az iskolába történő továbblépéshez, tanuláshoz szükségesek. Itt állapítják meg azt is (nagycsoport év eleje), hogy vannak-e olyan problémák, felhívó jelek gyermekünknél, amelyek a későbbiekben tanulási zavar kialakulásához vezetnek. Gondolok itt a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar, hiperaktivitás jeleire.

Középső csoport végén általában - nem minden óvodában ez a gyakorlat - elvégeznek egy részképesség vizsgálatot. Ha a gyermek által elért összpontszám nem éri el a minimumot, vagy eléri, de van olyan részterület, amelynek pontszáma nagyon alacsony, következő év elején a nevelési tanácsadóban egy differeciált iskolaérettségi tesztet vesznek fel. Itt határozzák meg, ha szükséges, a fejlesztés irányát is.

Minden gyermeknél szintén nagycsoport elején felveszik a DIFER-t (Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer). Ez szintén képet ad a gyermek fejlettségéről, illetve a fejlesztendő területekről. Nézik az írásmozgás-koordinációt, a beszédhallást, a relációszókincset, az elemi számolást, a tapasztalati következtetést, a tapasztalati összefüggés megértést, és a szocialitást.

Itt kell azonban megjegyeznem, hogy ez a teszt nem nézi az idegrendszer érettségét, mely alapvetően fontos a jó iskolai beváláshoz. Lakatos Katalin Ph.D létrehozta az állapot és mozgásvizsgáló tesztjét, mely kb. 40 perc alatt átfogó és differenciált képet ad a gyermek idegrendszer érettségéről, és egyben iskolaérettségéről is. Előnye, hogy 5 éves kortól használható az organikus érettségi szint megállapítására, illetve az éretlen működés pontos feltérképezésére. Ekkor még két év áll rendelkezésre a terápiára, fejlesztésre. Remélhetőleg hamarosan ez a vizsgálati módszer is hasonlóan elterjedt lesz az óvodákban a DIFER mellett.

Összefoglalva

Amennyiben gyermekünk elérte az iskolaérettségi kort (6 év) és bizonytalanok vagyunk, hogy alkalmas lesz-e az iskolai követelményeket teljesíteni, iránymutató lehet a fent bemutatott két vizsgálat eredménye (a DIFERT óvodában, nevelési tanácsadóban, a Lakatos-féle mozgás- és állapotfelmérő vizsgálatot a BHRG Alapítványban végzik).  Fontos még tudnunk, hogy tévhit, hogy egy év alatt a gyerek a spontán érés következtében iskolaérett lesz. Fejlesztés nélkül az idegrendszer érése 0,23 %-os (Lakatos Katalin kutatása), tehát mindenképpen valamilyen fejlesztő foglalkozásra lesz szükség. Ha viszont minden szempontból érettnek nyilvánítják gyermekünket, vigyük bátran iskolába, többet használunk vele, mint ha feleslegesen óvodában tartanánk még egy évet.

Forrás:egeszsegtukor.hu

Kérlek nyomj egy LIKE-ot az oldalunkra: 

Köszönöm: Lipócziné Ági

www.jatekfarm.hu

Gyermekálmok boltja