A népmesék ereje, szerepe és jelentősége gyermekkorban
Milyen gazdag is a magyar népmesevilág! Ki ne ismerné a Kis gömböcöt, a Kőlevest, vagy a rest legényről szóló mesét? Biztos rémlik még a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack, vagy a Macskacicó története. És természetesen nem hagyhatjuk ki a sorból a Mátyás királyról szóló mendemondákat sem.
A magyar népmesék világa gazdag és egyedülálló, mely egyszerre nyújt szórakozást a gyermekeknek, repíti el őket a fantázia világába, és tanítja őket az élet igazságaira. A mesék különlegesen fontosak a gyerekek fejlődése szempontjából, hiszen ezek által formálódik a személyiségük, gazdagodik a szókincsük, fejlődik a képzelőerejük, és a mesék feloldják a gyerekekben lévő feszültségeket.
Miért meséljünk?
Mindenki vágyik – nem csak a gyerekek – a borzongásra, a csodák átélésére. A mesék segítségével a gyerekek könnyebben látják át az egyszerű emberi kapcsolatokat, a hallott vagy látott viselkedésminták segítségével pedig felismerik a jó és rossz közötti különbséget. A főhős bőrébe bújva, vele szimpatizálva átélhetik a különböző érzelmeket a veszélytől az örömön át a bánatig. Sőt, a kisebbekben a mesék által indirekt módon rögzülnek az erkölcsi tanulságok.
A mesék a kaland és móka mellett segítik a személyiség fejlődését is: érzelmi kapaszkodót nyújtanak, és az életről tanítanak.
Az igazán jó mese egyszerre kelti fel a gyerekek kíváncsiságát és köti le a figyelmét. Mozgásba hozza a képzeletét, segít az érzelmek megismerésében, megbékíti félelmeivel és megoldásokat javasol a felmerülő problémákra. A mesék segítenek megértetni a gyerekekkel, hogy a súlyos gondjaikra létezik átmeneti vagy végleges megoldás, csak harcolni, küzdeni kell, nem pedig megfutamodni a nehézségek elől. És persze a mese mindig jól végződik, ami a derűlátást és a pozitív szemléletmódot erősíti a gyerkőcökben.
A népmese a problémákat mindig tömören és egyértelműen fogalmazza meg, leegyszerűsítve a szituációkat, hogy a kicsik is megértsék a lényeget. A népmesékben a karakterek nem személyes vonásokat, inkább típusokat jelenítenek meg. Nincs átmenet, nincs egyszerre jó és gonosz mesehős – az ellentétek éles megjelenítésével hangsúlyozzák a helyes viselkedés fontosságát például a tanmesékben.
Hogyan meséljünk, mit meséljünk?
Napjainkban a szóbeli mesék már hátrányban vannak az írásbeli mesékkel – és még nagyobb hátrányban a rajzfilmekkel szemben, hisz nagyon sok mesekönyv és mesefilm áll rendelkezésünkre.
Ennek ellenére az igazi népmese az élőbeszéd művészete, melynek része a mesélő és a hallgató egyaránt. Nem csupán a mese tartalma a fontos, de az azt körül ölelő gesztusok, a mimika, a mozdulatok, a hangsúly mind hozzájárulnak, hogy a gyermekek elmerülhessenek a fantázia világában.
A rajzfilmek és mesefilmek mellett részesítsük előnyben a felolvasott vagy elmesélt mesét is, hiszen a képi világ, a fantázia így fejlődik hatékonyan a gyerekeknél. Továbbá, a tévé elé leültetett gyermeknek nincs kihez fordulnia a kérdéseivel, míg ha a szülők mesélnek, a bizonytalan részeknél megállva válaszolhatunk nekik.
Fontos továbbá, hogy a gyermek maga válasszon mesét, amivel alkalmazkodunk az életkorához és neméhez. Másfél éves kortól körülbelül 3 éves korig nem kell tanulságos mesét mesélni, mivel az ilyen korú gyerekek inkább azokat a meséket részesítik előnyben, amikben olyan dolgok történnek, amik velük is megtörténnek vagy megtörténhetnek. Tipikusan ilyen a főhős egy napját bemutató mese, amikor a hős felkel, fogat mos, boltba megy, és persze minden képen boldogan mosolyog.
Honnan ered a népmese?
A népmese a szóbeli költészet egy olyan formája, mely évszázadok során formálódó történeteket foglal magában. A történetek általában szájról szájra terjedtek mesemondók vagy utazók által, hozzátéve új mondatokat, kihagyva apró részleteket, más hangsúllyal, más szavakkal mesélve, de egy közös volt – és ma is közös bennük: mondanivalójuk mindig valamilyen általános, örök érvényű igazság.
Történetüket tekintve kapcsolódtak az őket alkotó társadalom akkori világképéhez, hiedelemvilágához. A népmesék nem csupán történeteket közölnek és szórakozást nyújtanak, társadalmi és személyes, emberek közötti ellentmondásokat is bemutatnak, különböző értékeket jelenítenek meg, és a problémás helyzetekre megoldást is nyújtanak. Tanító célzattal születnek, ezért is volt – és van ma is – fontos szerepük a gyereknevelésben.
A magyar népmesék
Ha felcsendül az ismerős dallam, mindenki tudja, mi következik, sokan dúdoljuk is a tévével együtt. Csicsergő kismadarak, népi motívumok, és a mesélő kellemes, lágyan búgó hangja.
A magyar népmesék gyönyörű választékos nyelvünk végtelen világát tárja fel a gyermekek előtt. Sőt, a kicsik a magyar nyelv mellett a magyar észjárást is megtanulhatják a mesékből. A mesehallgatás során a gyerekek belevésik az emlékezetükbe a hallottakat, melyek később színesítik kifejezésvilágukat, kommunikációjukat.
A mesék által a gyerekek találkozhatnak népies, régi kifejezésekkel, mint a ládafia vagy megreguláz, és különböző hangutánzó, rokon értelmű és ikerszavakat ismerhetnek meg, melyek színesítik nyelvünket és a kommunikációjukat. A legkedvesebb része pedig a népmeséknek, hogy a gyerekek itt találkoznak először szólásokkal, közmondásokkal, és beszélik át együtt a szülőkkel a jelentésüket. Biztosan ti is emlékeztek a Sok lúd disznót győz, vagy a Többet ésszel, mint erővel kifejezésre – ezek jórészt a mesék által maradnak fenn a nyelvezetünkben. (Forrás)
Tudtad, hogy számos ország megvásárolta és szinkronizálta is ezt a Magyar népmesék rajzfilmsorozatot, ami 1977-ben indult Mikulás Ferenc ötlete alapján?
És azt, hogy már megjelent a Magyar népmesék társasjáték, mely a megszokott gyönyörű rajzokat és a népmesékből ismert szereplőket és motívumokat eleveníti meg egy izgalmas játék formájában?
És azt is tudtad, hogy ennek kártyás változata is van, Magyar népmesék – A kártyajáték névvel?
A mese ereje
A gyerekeknek óriási szükségük van arra, hogy lássák és megértsék az egyszerű emberi kapcsolatokat, szimpatizáljanak a hősökkel, megéljék a cselekmény által kiváltott érzéseket és rögzítsék a jó-rossz közötti különbséget.
A mese az egyetlen irodalmi műfaj, amely segít felfedezni a gyerekeknek saját identitásukat és utat mutatni az életben. A mesék által megtanulhatnak olyan fontos erkölcsi fogalmakat, mint a becsületesség, bátorság, jószívűség vagy irigység. A mese azt sugallja: aki nem futamodik meg a problémáktól, hanem harcol és szembenéz velük, az bizony boldog és tartalmas életet élhet.
A fejlődéslélektannal foglalkozó szakemberek egyértelművé teszik, hogy a kisgyermekek szellemi, mentális, érzelmi fejlődése szempontjából nagy jelentősége van a mese hallgatásának a képi szimbolikus világ kialakulásához és további fejlődéséhez. (Forrás)
Óvónők tapasztalatai szerint azoknak a gyerekek, akiknek mesélnek otthon, élénkebb a fantáziájuk és jobb a rajzkészségük, valamint a hallott mese segít a beszéd tanulásában is.
Vekerdy Tamás egy interjúban így fogalmaz: A mese a feldolgozás fontos eszköze, amivel a gyermek a világról való tudását saját belső képeibe öltözteti. A kisgyerek ezeket a belső képeket vetíti ki később a világba, játékaiba is. A mese tanulsága erőt ad a gyermeknek ahhoz, hogy a világ pozitív tendenciáival azonosuljon, és reményt keltsen benne a bizonytalan helyzetekben.
Van egy Facebook közösségünk, ahol szeretettel várunk: A Játékfarm Facebook oldalán mindig történik valami. Ha csatlakozol hozzánk, elsők között értesülhetsz az akcióinkról, az újdonságainkról, olvashatsz érdekes híreket, de akár beszélgethetsz is hozzád hasonló érdeklődésű emberekkel. Örülnénk neked, szeretettel várunk. https://www.facebook.com/jatekfarm.hu/?fref=ts
Van egy Facebook közösségünk, ahol szeretettel várunk: A Játékfarm Facebook oldalán mindig történik valami. Ha csatlakozol hozzánk, elsők között értesülhetsz az akcióinkról, az újdonságainkról, olvashatsz érdekes híreket, de akár beszélgethetsz is hozzád hasonló érdeklődésű emberekkel. Örülnénk neked, szeretettel várunk. https://www.facebook.com/jatekfarm.hu/?fref=ts
Üdvözlettel,
Ági
www.jatekfarm.hu
Gyermekálmok boltja
