7 dolog, amit minden szülőnek tudnia kellene a játékról
1: Skills, avagy a képességek
Kognitív, fizikai, szociális, olvasási, motorikus, figyelem, gyorsaság, megértés: napestig lehetne sorolni azokat a képességeket, amelyeket a gyereked nem csak megtanul, hanem használ és fejleszt is, miközben játszik. Pszichológusok szerint fontos, hogy minél többet játssz, mert – minden - a játékkal töltött percnek nagy szerepe lesz a továbbiakban.
2: Játszani egészséges
Amikor játékról beszélünk – az emberek nagy többsége - olyan játékra gondol, amit ülve játsszunk: holott a játékok nagy része megmozgat, ezért egészséges: gondolj bele az építőjátékok viszonylag kevés mozgást igénylő játékmenetétől, a futóbicikliken át, akár a csapatsportokig: kétségtelen, hogy játszani egészséges. Olyannyira, hogy kimutatták, azok a gyerekek, akik kevesebbet játszanak, gyakrabban túlsúlyosak mint azok akik többet.
3: Stressz-csökkentők
Felnőttként hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy nem csak mi, hanem a gyerekünk is lehet stresszes. A játék pedig (nem csak gyerekkorban) csökkenti a stresszt.
4: A játék sokkal több annál, mint aminek látszik
Kutatók számtalan aspektusból vizsgálták a játékot, mint tevékenységet magát, és arra jutottak, hogy a játék sokkal több annál, mint aminek látszik. Amikor a gyerek játszik, tanul (mert megtanulja a játék alapjait, és a kereteket ami között mozoghat), fejlődik a mozgása (minden olyan játékkal, amelyiknek az alapja), emellett a szociális készségei is (hiszen nem egyedül játszik), és ez csak néhány pozitív hatás.
5: Kell, hogy legyen rá időd
Onnantól, hogy a babád levált rólad (azaz elmászott tőled, négykézláb, felfedezni a világot) egészen az elmúlás napjáig, a gyereked és közted egy olyan erős kapocs van, amelyik mindig igényli a visszacsatolást: azaz a rendszeres találkozást, törődést. Különösen fontos ez 14 éves korig, amíg az egyik legjobb megoldás a csodálatos kötelék táplálására a játék, az odafigyelés: erre mindig kell, hogy legyen időd.
6: A játék mindent felülír
A játék olyan erős ösztön, hogy minden gyerek játszani akar, és játszik is: teljesen mindegy, hogy luxuskörülmények között él, vagy egy külvárosban. A játékra való késztetés olyan erős, hogy a gyerekek játszanak a háborúban, vagy – feljegyzések szerint – akár a koncentrációs táborban is játszottak a Holokauszt idején. (Az is megtörtént, hogy ellenséges katonák játszottak karácsonykor egy barátságos focimeccset, hogy aztán másnap folytatódjon a teljesen értelmetlen harc, egymás ellen, életre-halálra)
7: 10 000 óra
A Brunel Egyetem kutatói megállapították, hogy egy átlagember bármit meg tud tanulni, (legyen ez röplada, hegedű, festészet, vagy sakk) ha 3000-24 000 óra közti időt szán annak gyakorlására (a közmondás szerint „Gyakorlat teszi a mestert”) Érdekes, hogy a gyereked 21 éves koráig, majdnem 10 000 órát tölt játékkal. Neked nem úgy tűnik, mintha a játékkal készülne fel az életre?
