Oldalunkon is haszálunk cookie-kat a szolgáltatásaink biztosításához. Info.
Termékek Menü

Kiket nevezünk sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeknek?

Sajatos nevelesu gyermek Kiket nevezünk sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeknek? Sokat találkozhatunk mostanában az SNI fogalmával. De mit is jelent pontosan? Mit hoz ez magával, ha a gyermekről kiderül, hogy sajátos nevelési igényű? Az alábbi cikkből kiderül:

A sajátos nevelési igény egy gyűjtőfogalom, amely többletjogokat biztosít a különleges bánásmódot igénylő tanulóknak. Sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki a szakértői bizottság megfelelő véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A sajátos nevelési igényű gyermekek vala miben különböznek az ép társaiktól, ami miatt kiemelt figyelmet igényelnek. Nevelésük, oktatásuk a szakértői bizottság véleménye alapján történhet gyógypedagógiai, nevelési-oktatási intézményben vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt többségi intézményben. Az óvodai nevelés során a sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő nagyobb mértékű megkülönböztetést, speciális eljárások alkalmazását, illetve a szakértői vélemény alapján kiegészítő fejlesztő, korrekciós, ,rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárásokat tesz szükségessé.

Az óvodai nevelésben alapelv, hogy:

  • a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom veszi körül,

  • az óvodai nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek készségeinek és képességeinek kibontakoztatását,

  • az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatások a gyermek személyiségéhez igazodnak.

Több óvodában együtt vannak az SNI gyermekek a többi gyermekkel és együtt történik a nevelésük. Olyan környezet kialakítására kell törekedni az óvodáknak, amely a másságot elfogadja, a próbálkozásokat, eredményeket értékeli. Ez minden óvónő és óvodai dolgozó feladata. Figyelembe vesszük a fogyatékosság jellegét, súlyosságát, a terhelő állapotot. Törekedni kell a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására. A nevelés hatására a sérülés arányában a sérült gyermeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek. Ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget kap a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. Az egész napos tevékenység a különleges gondozási igény kielégítését szolgálja csoportos, kiscsoportos vagy egyéni formában. Ennek érdekében speciális, gyógypedagógiai módszerek, terápiák szakszerű megválasztása szükséges, indokolt lehet speciális segédeszközök, játékok használata. A családlátogatás és a családdal való szoros együttműködés alapvető fontosságú a SNI gyermekek beilleszkedése és fejlődése szempontjából. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai- orvosi, pszichológiai vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. Szorgalmazni kell a szülőknél, hogy ez a vizsgálat lehetőleg minél előbb történjen meg ezeknél a gyermekeknél. A vizsgálatról küldött szakértői véleményben szerepel a sérülés jellege, fajtája, az, hogy mennyire súlyos, valamint megjelöli a fejlesztésre jogosult intézményt, a megfelelő személyeket, a fejlesztés formáját, időkeretét. A kapott diagnózis alapján kezdhető el a gyermek speciális óvodai fejlesztése. Egyéni Fejlesztési Naplót vezet a gyógypedagógus, logopédus kiegészülve az óvónővel, amelybe a konkrét foglalkozások időpontja is belekerül.

Tartalomhoz tartozó címkék: blog